60 | Sogan dolma (töltött hagyma), Bosznia-Hercegovina

A Bosna folyó és a magát hercegi rangra emelő Stjepan Vukcic Kosaca titulusa után elnevezett ország mindmáig viseli a 90-es évek polgárháborújának nyomait. Ezzel együtt szerintem az egyik legizgalmasabb balkáni ország. Valószínűleg az is közrejátszik a szimpátiában, hogy általában bosnyáknak néznek, ha tisztességesen felöltözve betérek egy-egy arab világbeli mecsetbe, hiszen messziről látszik, hogy az északi típusba tartozom. A sztereotip feltételezés persze nem véletlen: Bosznia-Hercegovina Európa hagyományosan iszlám népességű országai közül az egyik.

galambok fóruma a Sebilj mellett Szarajevóban (photo credit)

A három legnagyobb itt élő etnikum - a muzulmán bosnyákok, az ortodox szerbek és a katolikus horvátok - Jugoszlávia felbomlása után hirtelen egy kis területen összezárva találta magát, és rendesen össze is rúgta a port. A bosnyák háború pusztításának legszimbolikusabb áldozata a mostari Öreg híd - bár négyszáz esztendő meg sem kottyant az építménynek, néhány órás kitartó bombázással mégiscsak sikerült lerombolni. Az eredeti állapot szinte tökéletes helyreállítása példás nemzetközi összefogással közel tíz évig tartott, de megérte a sziszifuszi munka: 2005-ben a hidat a Világörökség részévé nyilvánították.

a helyreállított mostari Öreg híd minaretek társaságában (photo credit)

Az épített örökség mellett persze a természet is sok izgalmas dolgot tartogat számunkra. Rövidke tengerpart, hosszú folyóvölgyek, bárányok járta legelők, sűrű erdőségek, ércekben gazdag hegységek alkotják az ország változatos tájképét.

Perucica, Európa utolsó őserdeinek egyike (photo credit)

Bosznia-Hercegovina, miután jó félezer évig örvendhetett az Oszmán Birodalom vendégeskedésének, az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A történelmi fejezetek mellett mediterrán helyzete szintén meghatározó volt a bosnyák konyhaművészet kialakulásában. Jól ismert balkáni specialitás a pljeskavica és a cevapi, de a darált húst töltik káposzta- és szőlőlevélbe, paprikába, hagymába is. Kedveltek a lecsószerű zöldségételek, mint a duvec és a musaka, a nehezebb ételek közül pedig a raguszerűen elkészített birka- és marhahúsok, illetve a babos fogások emelhetők ki.
Bosnyák vacsoránk töltött hagyma volt, aminek elkészítése nagyon hasonlít a töltött káposztáéra, viszont annál sokkal egzotikusabbnak tűnik. A hozzávalók között nem sok meglepő van: darált hús, rizs és persze hagyma. A hagymacsészék előkészítése persze egy kicsit aprólékos, de igazából a káposztalevelek előkészítése és a töltelék becsomagolása sem sokkal gyorsabb.

Bosnyák töltött hagyma

Hozzávalók:

1 kg vöröshagyma
500 g darált hús (marha vagy birka, esetleg vegyesen)

1 csésze rizs
2 közepes sárgarépa
só

bors

2 ek étolaj
pirospaprika

1 ek liszt

A hagymát megtisztítjuk, egészben hagyjuk. Egy nagyobb fazékban vizet forralunk egy kevés sóval, majd a hagymafejeket a forró vízbe dobjuk, és negyed órán keresztül főzzük. A megpuhult hagymákat szűrőlapáttal kiszedjük a vízből, alaposan lecsepegtetjük, majd óvatosan szétválasztjuk a leveleket, hogy tölthető hagymacsészéket kapjunk.

hagymák a vízben, hagymacsészék töltésre készen

A töltelékhez a darált húst összekeverjük az átmosott rizzsel, a lereszelt sárgarépával, sóval és borssal ízesítjük, és egy kevés vizet adunk hozzá, hogy a massza összeálljon. A keveréket az előkészített hagymacsészékbe töltjük. A töltött hagymákat egy serpenyőbe ültetjük, annyi vizet öntünk alájuk, hogy éppen ellepje, majd nagy lángon felforraljuk, ekkor kisebbre állítjuk a lángot, és kb. egy órán keresztül lefedve pároljuk.

főzésre várva

Ha kész, a hagymákat kivesszük a vízből, és a főzőlevet kevés olajon pirospaprikával és egy evőkanál liszttel készített rántással besűrítjük.

Epilógus: nem meglepő módon könnyedén beilleszthető a töltött káposzta és töltött szőlőlevél alkotta sorba. Én nem különösebben rajongok a töltött káposztáért, de ez a hagymás variáció még nekem is ízlett. Jancsikának viszont egyik kedvence a töltött káposzta, úgyhogy az ő szívét kissé nehezebben hódította meg a bitorló újítás. Ízlés szerint tejföllel (vagy stílusosan kajmakkal) feldobható, és persze melegítve még jobb, mint frissen…