Minden rendes gyerek tudja, hogy a Mikulás a finnországi Lappföldön lakik. Egészen pontosan az északi sarkkörön, egy Rovaniemi nevű városka mellett rendezte be csomagküldő vállalkozásának székhelyét. Tevékenysége meglehetősen szezonális, és sajnos éppen akkor a legmozgalmasabb, amikor a környék legszebb, behavazott arcát mutatja, úgyhogy nem sok ideje van glögit kortyolgatva hópelyheket számolgatni. Viszont szívesen lát minden érdeklődőt, akikből - dacára az ünneprontó áraknak - akad is bőven. Mindenesetre a hangulat valóban megfizethetetlen.
A lapp telet azonban nemcsak a városban, hanem a természetben is érdemes megcsodálni. Talán nem meglepő, de a finn nyelvben számtalan kifejezés van a különböző hó- és jégformákra. A frissen hullott hó neve vuotos, räntä a vizes hó, a kérgesre fagyó új hó a kitkalumi. Persze van is idejük újabb és újabb szavakon törni a fejüket, ha hat hónapig tart a tél, és olyankor úgysincs nagyon mit csinálni.
Talán éppen a deprimáló, hideg és sötét környezet hozza ki belőlük a kurázsit - az optimista, derűlátó, bátor, elszánt hozzáállást már sokszor azonosították a finn identitással, amire saját lefordíthatatlan szavuk is van, a sisu. Talán ennek köszönhetik kreativitásukat, ötletgazdagságukat is - Finnország a lendületes ipari design, a formatervezés és a modern technológia hazája is. Számos divatcég, látványos épület, vagy éppen informatikai megoldás köthető az országhoz.
Nemzeti madár is van, mégpedig az egyeurós érmén is szereplő énekes hattyú. A madarak teljesen átszövik a finn mitológiát - teremtéstörténetük szerint a világ egy felhasadt récetojásból keletkezett, és a tojáshéj égboltként borul a lapos szárazföldre. A földkör szélein van az a hely, ahol a madarak átvészelik a téli hónapokat, s hogy odataláljanak, a Tejút mentén repülnek. A Kalevala, a finn nemzeti eposz ezt szép strófákba szedve énekli meg az első ember, Vejnemöjnen születésével és kalandjaival együtt.
Skandináv országhoz méltóan sok hal és burgonya szerepel az étrendben, bár a tengertől messzebb fekvő keleti területeken gombákat is fogyasztanak. Mi a lohikeittót, szó szerint lazaclevest választottuk. Sok receptet találhatunk, s ezek nagyjából fele-fele arányban képviselik a nagy vita két álláspontját: kell-e bele tejszín, vagy sem. (Úgy tűnik, minden nemzetnek megvan a maga halászlé-dilemmája.) A mi receptünk szerint kell bele.
Finn lazacleves
Hozzávalók:
3 közepes burgonya
1 sárgarépa
1 kisebb hagyma
1/2 szál póréhagyma
4-5 dl víz
2-3 szem szegfűbors
1-2 babérlevél
só
20 dkg lazacfilé
1 dl tejszín
kapor
A burgonyát, répát és pórét tisztítsuk meg, és vágjuk közel egyforma szeletekre.
A szegfűborssal, babérlevéllel együtt tegyük fel főni. Sózzunk. A lazacot vágjuk 1-2 cm-es kockákra. Amikor a zöldségek már éppen megpuhultak, keverjük a leveshez a tejszínt, és tegyük bele a lazackockákat. Ismét forraljuk fel, és kb. 10 percig főzzük, hogy a hal is megfőjön. Végül szórjuk meg friss kaporral.
Epilógus: semmi meglepő - kellemesen krémes zöldségleves lazacbetéttel. Persze, hiszen csak a végén kerül bele a hal, így nem sok ideje van összeérni az ízeknek. Amúgy frissítő, ugyanakkor laktató is. Két adag lett.
 |
| a Mikulás faluja - az északi sarkkör pontosan a lámpasor alatt húzódik (photo credit) |
 |
| hóval borított fák a Riisitunturi Nemzeti Parkban (photo credit) |
 |
| utcarészlet Helsinki belvárosában (photo credit) |
Skandináv országhoz méltóan sok hal és burgonya szerepel az étrendben, bár a tengertől messzebb fekvő keleti területeken gombákat is fogyasztanak. Mi a lohikeittót, szó szerint lazaclevest választottuk. Sok receptet találhatunk, s ezek nagyjából fele-fele arányban képviselik a nagy vita két álláspontját: kell-e bele tejszín, vagy sem. (Úgy tűnik, minden nemzetnek megvan a maga halászlé-dilemmája.) A mi receptünk szerint kell bele.
Finn lazacleves
Hozzávalók:
3 közepes burgonya
1 sárgarépa
1 kisebb hagyma
1/2 szál póréhagyma
4-5 dl víz
2-3 szem szegfűbors
1-2 babérlevél
só
20 dkg lazacfilé
1 dl tejszín
kapor
Megjegyzések
Megjegyzés küldése