Az akkurátus hangzású Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság államnév kialakulása egy vitás szituáció eredménye: Macedónia - vagy talán inkább Makedónia - eredetileg egy észak-görögországi tartomány neve, így hát a büszke hellének nem nézték jó szemmel, hogy az 1990-es évek elején északi szomszédaik egyszerűen Macedóniának szerették volna keresztelni újonnan megszületett köztársaságukat. Pláne érthető a görögök nemtetszése, ha figyelembe vesszük még azt is, hogy az ifjú állam nem is Nagy Sándor ókori Makedóniájának egzakt helyén terül el, és lakói sem a hódító birodalom népének leszármazottai, hanem egy délszláv nemzetet alkotnak, sőt egyes vélemények szerint - elsősorban nyelvük alapján - bolgároknak tekinthetők. Ráadásul szegény macedónok nincsenek is egyedül a sajátjuknak érzett országban, hiszen jelentős létszámú albán etnikum él Macedóniában, ami másfél évtizede még viharos konfliktusokhoz is vezetett.
A függetlenség kikiáltásáról 2012-ben egy szép doodle-lel emlékezett meg a piacvezető internetes keresőprogram, ami a lenyűgöző Ohridi-tavat, a névadó városkát és a sziklaszirten magasodó Sveti Jovan Kaneo templomot örökítette meg.
A legenda szerint Ohridban egykor megtehették a buzgó hívek, hogy, ha úgy tetszett, akár az év minden napján más és más templomban rebegjenek imát. A településen még mindig feltűnően nagy az egységnyi területre eső templomok és kápolnák száma (ha nem is 365), s ezek közt található a legidősebb szláv kolostor is, mely a világ második legjelentősebb ikongyűjteményének ad otthont.
Macedóniában az ornitológusokkal madarat lehet fogatni - a Tikves Nemzeti Park ugyanis állítólag Európa egyik legfontosabb megfigyelőhelye. E környék azonban másról is nevezetes: ez a macedón borkultúra központja.
A délszláv nép mondhatni a mulatozásnak is megadja a módját: Galicsnikben minden évben nagyszabású lakodalomfesztivált tartanak. A hagyományos galicsniki lagzi öt napig tartott, s ebbe a július 12-i Szent Péter-nap mindenképpen beleesett. A férfiak teskotót, vagyis nehéz táncot járnak, ami nevét arról kapta, hogy a macedónok szenvedéseit hivatott megjeleníteni.
Eléggé titokzatosak azzal kapcsolatban, hogy vajon mit szolgálhatnak fel ebédre az egybegyűlt násznépnek, de annyit sikerült megtudnom, hogy a kenyér - illetve egy pogacának nevezett, a miénknél sokkal nagyobb, de hamuban sült péksütemény - az egész szertartás során szimbolikus feladatokat teljesít. Az ünneplő rokonság végül két étel, a a krumplis bárány és a babos bárány közül választhat - kecskét esküvőre nem főznek, mert magának az ördögnek tartják az ugrabugra állatot.
A macedón konyha egyébként a balkáni, a közép-európai, a mediterrán és a török gasztronómia egyvelege. Zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek képezik az étkezés alapját, a húsok közül pedig a birka, a marha és a csirke a legkedveltebbek. A nemzeti étel egyértelműen a tavce gravce, egy csőben sült hagymás-paprikás babétel.
Macedón sült bab
Hozzávalók:
25-30 dkg száraz fehérbab (vagy 45-50 dkg konzervbab)
víz
2 hagyma
2 gerezd fokhagyma
kevés étolaj
1 teáskanál fűszerpaprika
ízlés szerint csili
petrezselyemzöld
mentalevelek
3-4 db natúr szárított paradicsom
A szárazbabot egy éjszakára beáztatjuk, majd friss, enyhén sós vízben puhára főzzük. (Ha konzervet használunk, megspóroljuk az áztatást.) A főzővizet leöntjük a babról, és annyi friss langyos vizet öntünk rá, hogy éppen ellepje. Hozzáadjuk az egyik hagymát felszeletelve, az egyik gerezd zúzott fokhagymát, valamint a felaprított szárított paradicsomokat.
Egy serpenyőben kevés olajon megfuttatjuk a másik, apróra kockázott hagymát, a másik gerezd zúzott fokhagymát és a fűszereket, végül beleöntjük a babot is.
A keveréket néhány perc alatt összeforraljuk, majd tűzálló tálba öntjük, lefedjük, és 180 °C-os sütőben kb. 25-30 perc alatt megsütjük.
Mellé kenyeret kínálunk.
Epilógus: a mi sült babunk kicsit száraz lett, vagyis hiányoltuk a krémes, főzelékszerű állagot. A hiba valószínűleg az volt, hogy nem fedtem le a tálat legalább alufóliával. Viszont kevés tejföllel korrigáltuk a bakit, és nem is volt olyan rossz párosítás, sőt! Rezső nyilvánvalóan örült a vacsorának, hiszen babból készült - én nem annyira rajongok a babért, de persze nekem is ízlett. Ez az adag vacsorára elég volt kettőnknek.
 |
| a skopjei erőd (photo credit) |
 |
| a világörökségi Ohridi-tó a Google doodle-ján (image credit) |
Macedóniában az ornitológusokkal madarat lehet fogatni - a Tikves Nemzeti Park ugyanis állítólag Európa egyik legfontosabb megfigyelőhelye. E környék azonban másról is nevezetes: ez a macedón borkultúra központja.
A délszláv nép mondhatni a mulatozásnak is megadja a módját: Galicsnikben minden évben nagyszabású lakodalomfesztivált tartanak. A hagyományos galicsniki lagzi öt napig tartott, s ebbe a július 12-i Szent Péter-nap mindenképpen beleesett. A férfiak teskotót, vagyis nehéz táncot járnak, ami nevét arról kapta, hogy a macedónok szenvedéseit hivatott megjeleníteni.
 |
| esküvői menet (photo credit) |
A macedón konyha egyébként a balkáni, a közép-európai, a mediterrán és a török gasztronómia egyvelege. Zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek képezik az étkezés alapját, a húsok közül pedig a birka, a marha és a csirke a legkedveltebbek. A nemzeti étel egyértelműen a tavce gravce, egy csőben sült hagymás-paprikás babétel.
Macedón sült bab
Hozzávalók:
25-30 dkg száraz fehérbab (vagy 45-50 dkg konzervbab)
víz
2 hagyma
2 gerezd fokhagyma
kevés étolaj
1 teáskanál fűszerpaprika
ízlés szerint csili
petrezselyemzöld
mentalevelek
3-4 db natúr szárított paradicsom
Megjegyzések
Megjegyzés küldése