58 | Tuna steak & mango sauce (tonhalsteak és mangószósz), Kiribati

Valószínűleg a mi környékünk által legkevésbé ismert ország, pedig a Föld egyik legérdekesebbike Kiribati. Elhelyezkedését tekintve nem is lehetne kitüntetettebb helyen: 33 kis szigete az Egyenlítő és a nemzetközi dátumválasztó vonal kereszteződésében fekszik egy 3,5 millió négyzetkilométeres területen elszórva. Mikronéziánál már felmértem egyszer a földrajzi viszonyokat, és végül is Kiribati esetében is hasonlóan elképesztő arányokkal számolhatunk: egy Indiányi térségben szétmorzsolódott másfél Budapestnyi szárazföldről van szó. Az ország neve pedig a helyiek tört angolságával kiejtett "Gilbert"-szigetekből származik.
a szigetek legnagyobb katolikus temploma Koinawában (photo credit)
Az apró szigetek többnyire fiatal korallzátonyok, így termőföldjük gyakorlatilag nincs is. A néhány száz itt található növényfajnak csupán egyötöde őshonos. A vadon növő kókuszpálmák és a mifelénk inkább díszes szobanövényként ismeretes csavarpálmák, azaz pandánuszok mellett elsősorban zöldségféléket termesztenek a kicsi termőterületeken.
kiribati hangulat (photo credit)
Az állatok között sincs sok idevalósi, egyedül a Fanning-szigeti nádiposzáta érezheti sajátjának a kiribati égboltot, a többiek, mint például a kiori patkány csak úgy ideérkeztek. A hivatalos turisztikai honlap mégis lelkesen buzdít madárleső programokra, melyhez egy hasznos brosúrát is összeállítottak a szigeteken megfigyelhető kis tollasokról.
a főváros repülőtere madártávlatból (photo credit)
A sovány talajt gazdag tengeri élővilág ellensúlyozza, és ez a helyi ételek összeállításában is meglátszik. Igazából nem találtam egyetlen konkrét receptet sem, de az utalások és elejtett megjegyzések alapján az a kép alakult ki számomra Kiribatiról, hogy azt a kevés kis zöldet, ami megterem, a csirkékkel és sertésekkel etetik fel, így a fő táplálékforrás a hal, a húsok és a majomkenyér, valamint némi importált zöldség és gyümölcs - és sok-sok civilizált, nyugati készétel.
Igyekszünk rendszeresen halat venni és enni. Ezúttal egy szép szelet tonhalfilére esett a választásunk, amihez az összeszedegetett információk alapján saját kútfőből megpróbáltam egy mangós, kókusztejes szószt készíteni. Kiribatiban ezek a hozzávalók is elérhetők, bár a mangó és a gyömbér valószínűleg ünnepi számba mennek. Végül is, ha úgy vesszük, nálunk még a tonhal is…
A hal sütését nem bonyolítottuk túl, enyhe sózás után forró serpenyőben mindkét oldalát fehérre sütöttük, mintha csak egy darab igazi steak volna.

Kiribati natúr tonhalfilé kókuszos mangószósszal

Hozzávalók:
35-40 dkg tonhalfilé
kevés só
1 érett mangó
1/2 citrom
1 dl kókusztej
1 kiskanál szójaszósz
1 cm gyömbér
A tonhalfilét enyhén megsózzuk, majd forró grillserpenyőben mindkét oldalát fehérre sütjük addig, míg a halhús a közepén is egészen át nem sült.
Közben a mangót meghámozzuk, a húsát a magról levágjuk, feldaraboljuk. A fél citromot kifilézzük, a gyömbért lereszeljük, majd a kókusztejjel és a szójaszósszal együtt a gyümölcshúshoz adjuk, és az egészet egy mixerrel simára keverjük.
Mártásként kínáljuk a grillezett hal mellé.
Epilógus: a kókuszos-mangós keverék nagyon finom lett - kár, hogy egyáltalán nem illett a halhoz, úgyhogy végül inkább desszert lett belőle…

Megjegyzések